Barion Pixel

A vízlágyítás módszerei – ioncserés, mágneses vagy vegyszeres – mi a különbség, mikor melyik ajánlott?

A vízlágyítás módszerei

1.) Forralás

Ezzel a módszerrel csak a vízben lévő változó keménységet okozó karbonátok egy részét lehet eltávolítani, ugyanis ezek a hőmérséklet emelkedésére kicsapódnak. (pl. CaCO3, vagyis a kalcit, más néven mészkő).

2.) Polifoszfátos vízlágyítás

Bár az élelmiszer-higiéniai előírások lehetővé teszik, hogy korlátozott mennyiségű polifoszfáttal dúsítsuk az ivóvizet a vízkő és a korrózió kialakulásának megelőzése érdekében, de az ilyen lágyított víz nem fogyasztható.

Ezt a módszert főleg helyi vízlágyításra használják. A mosógépben, mosogatógépben fűtésrendszer vizében megakadályozza az ártalmas vízkő lerakódását.

A feloldódott polifoszfát kristály burkot képez a keménységet okozó kálcium- és magnézium ionok köré, ezáltal oldatban tartja őket és megakadályozza azok vízkő formában történő lerakódását, megtapadását zárt térben lévő felületeken (csővezetékek, tartályok, kazánok, vízmelegítők, stb.).

Nincs szükség adalékanyagok használatára a mosásnál, mivel a polifoszfát védi a fűtőszálat a vízkő lerakódásától. A mosáshoz kevesebb mosópor is elég és a mosás is hatékonyabb lesz. Mivel a szűrőházban lévő polifoszfát kristály feloldódik a használat során, így azt a víz minőségétől és keménységétől függően 3-4 havonta pótolni kell.

3.) Mágneses vízlágyítás, vízkezelés

Legyen szó bármely gyártmányú, típusú (állandó mágnessel, elektromágnessel, vagy impulzus üzemben működő) szerkezetről is: a lényeg a mágneses tér vízre kifejtet hatásában áll.

Dipól molekulák – a csővezetékben áramló, töltéssel rendelkező részecskék (ionok) – sokaságáról lévén szó a mágneses térnek hatása van a vízre. Ráadásul a víz nem pusztán H2O, a hidrogénnek vannak izotópjai (deutérium, trícium) is, és a víz molekulái összetett „”kristályszerkezetekké” kapcsolódnak össze.

A mágneses térben áramló töltésekre hatással van a Lorenz erő, ami a részecskék eredeti mozgásirányát megváltoztatja. Ideális esetben a töltött részecskék körpályára kényszerülnek, aminek az eredménye, hogy az ellenkező előjelű töltések találkozási valószínűsége megnő. Az oldott anyagok kristálycsírái jönnek létre, amelyek már nem kitüntetett polarizáltságúak. Bár ezek képesek valamelyest növekedni, az áramló folyadékkal tovább haladnak és nem tömörödnek össze, nem rakódnak le a technológiai berendezések belső felületén.

Kezelés előtti vízszerkezeti állapot

A képen jól láthatók, a kalciumkarbonát (vízkő) kristályok korallszerű, vagy hópihe szerkezetű alakzatai a körökön belül láthatók. Ezeket a kapaszkodó körmökkel jelenlevő kristályokat bontja szét és alakítja hasábos szerkezetűvé az eljárásunk.

Kezelés utáni vízszerkezeti állapot

A képen jól láthatók, a kalciumkarbonát (vízkő) kristályok átalakulást követően hasábos szerkezetűvé váltak. Megszűnt a kapaszkodásra képes szerkezet. A hasábos szerkezetű kristály egymásról legördül, és pozitív töltésűvé vált!

Ez a laza szerkezetű csapadék egyszerű átmosással könnyen eltávolítható.

A Mágneses vízlágyító (KEZELÉS) előnyei:

  • Könnyen, csőbontás nélkül, mindenféle csőre felszerelhető
  • Karbantartást nem igényel
  • Vegyi anyagok és só hozzáadása nélkül működik, környezetbarát
  • A víz minőségét nem változtatja meg
  • Helyigénye kicsi: 30-50 cm
  • Vízkezelő képesség: 3 köbméter/óra átfolyásig
  • Maximális vízhőmérséklet: 90°C
  • Minimális üzemi költség
  • olcsó beszerzés 20.000 Ft körüli ár.

Mennyire hatásos a mágneses vízlágyítás (vízkezelés)

A kérdés korrekt megválaszolásához először tisztázni kell, hogy a vízlágyítás és a vízkezelés két különböző fogalom, két különböző technika.

A vízlágyítás a keménységet okozó, vízben oldható, kalcium- és magnézium sók részleges vagy teljes kivonását jelenti, vagy a kalcium- és magnéziumionok általában nátriumionokra való cserélését.

Ebben az állandó mágnes (vagy az elektromos vezető mágneses tere) nem segít. Sajnos a mágneses elven működő vízkezelő berendezéseket tévesen még a forgalmazók is “vízlágyító” alkalmatosságként hirdetik, reklámozzák.

  • A speciális (igen erős) mágneses mezővel kezelt vízből kivált vízkő nem kalcit, hanem aragonit típusú rácsban kristályosodik ki. A kalcit kristály erősen tapad, és jól növekedik a felületeken, eltávolítása nehéz.
  • Az aragonit típusú vízkő púder finomságú szemcsékből áll, a felületről könnyebben eltávolítható, vagy áramló rendszerekben ki sem rakódik.

A mágneses vízkezelés (nem vízlágyítás, hanem vízkezelés), bár nem engedi a vízkövet kirakódni (kikeményedni), azonban megközelíteni sem tudja az ioncserés vízlágyítás hatékonyságát és eredményeit.

Milyen esetben érdemes mindenképpen mágneses vízkezelő berendezést választani?

  • Minden olyan esetben, ha nincs elég helyed egy lágyító elhelyezéséhez (vízóra utáni, de gépészet előtti fagymentes, vízmentes helyiség ), vagy a kialakítás költsége irreálisan magas lenne.
  • Olyan társasházban vagy panellakásban laksz, ahol a hidegvíz és a meleg víz külön vezetéken érkezik, a melegvizet központilag állítják elő (ebben az esetben vízkőrönkén 1-1 db. lágyítót kellene beüzemelni, ami helyigényes, és nagyon drága is lehet, de a legnagyobb gondot az okozza, ha túl magas a melegvizes ágban a belépő víz hőmérséklete….ez esetben nem is lehet rákötni lágyítót, vagy csak speciálisat)
  • Hétvégi házban, ahol csak szezonális a vízhasználat, illetve a fűtés is alkalmankénti

Ioncserélő vízlágyító technológia

A vízlágyító berendezés nagy tisztaságú ioncserélő gyantával van feltöltve. Ennek a speciális gyantának kicsi a kötődése a nátriumhoz, viszont nagy a kalciumhoz és magnéziumhoz. A vízlágyítás során a kemény, víz átáramlik az ioncserélő gyantán, ahol ioncserével megtörténik a vízlágyítás. A berendezés ioncserélő gyantatöltete a Kalcium és Magnézium ionokat, Nátrium ionokra cseréli, amelyek magasabb vízhőmérsékletnél sem válnak ki.

A gyanta töltet egy idő után elveszíti a nátrium tartalmát (vízlágyító) kapacitását. Ekkor tekintjük a gyantát lemerültnek, hiszen telítődött kalcium és magnézium ionokkal, így többet már nem képes felvenni, ezért regenerálni kell.

  • Ca(HCO3)2+2Na-R = Ca-R2+2NaHCO3
  • Mg(HCO3)2+2Na-R = Mg-R2+2NaHCO3
  • CaSO4+2Na-R = Ca-R2+Na2SO4
  • MgSO4+2Na-R = Mg-R2+Na2SO4
  • CaCl2+2Na-R = Ca-R2+2NaCl
  • MgCl2+2Na-R=Mg-R2+2NaCl

Vízlágyító gyanta regenerálása, továbbiakban regenerálás…

A regenerálás nagy tisztaságú NaCl oldat felhasználásával automatikusan történik. A gyanta regenerálása során a kalcium és magnézium ionokat leválasztjuk a gyantáról, és helyére ismét nátrium ionokat juttatunk. Ehhez jelentős nátriumfelesleget kell létrehozni.

A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a gyantát átmossuk 10%-os NaCl oldattal. Az átmosás során az oldatból visszajutnak a nátrium ionok a gyanta aktív kötő csoportjaihoz, míg a kalcium és magnézium ionok az öblítővízzel távoznak a csatornába.

A keménységet okozó kalciumon és magnéziumon kívül a vízben még számos más elem is megtalálható. Ha ezek közül a vas-, vagy mangántartalom magas, akkor az ioncserélő gyanta részben visszafordítható, de akár visszafordíthatatlan károsodást is szenvedhet. A gyantára lerakódott szennyezőanyagok anyagok csak egy része távolítható savazással, ezért a biztonságos működéshez a vízlágyítót csak ivóvíz minőségű vízzel szabad üzemeltetni.

Amennyiben valaki pl. kútvizet szeretne lágyítani abban az esetben mindenképp vízminőségi vizsgálatot kell kérjen, hogy kiderüljön milyen egyéb szennyezőanyagot tartalmaz, vagy jó esetben nem tartalmaz a kútvíz. Ahol a víz minősége rosszabb, ott komoly előszűrést, vastalanítást kell alkalmazni, amihez természetesen megvannak a megfelelő megoldások és berendezések is.

Tetszett a cikkOszd meg ismerőseiddel is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Oszd meg ezt egy barátoddal